Mivel a hiperaktivitás szó az utóbbi években bekerült a köztudatba és gyakran olvashatunk-hallhatunk róla, így egyre több szülő ijed meg élénk, eleven gyermekét nézve, hogy talán baj van vele. A szó szinte a „rossz gyerek” új elnevezésévé vált, pedig a két dolog nem ugyanaz! Bizonyos kutatások szerint genetikai okokra is visszavezethető ez a betegség, de számos egyéb dolog is kiválthatja, mint pl. magzati koban az anya dohányzása, alkoholfogyasztása, vagy a szülés közben fellépett oxigénhiánnyal járó komplikációk. Időben történő felismerése, a megfelelő terápia beállítása és kontrollálása kulcsfontosságú a gyermekek/serdülők sorsának alakulása szempontjából.
A hiperaktivitás a gyermek viselkedésének három fő területen nyilvánul meg: a túlmozgás, a figyelemzavar és az impulzivitás területén és több típusa is megkülönböztethető.
Túlmozgás
Nem feltétlenül azt jelenti, hogy a gyerek másoknál többet mozog, hanem azt, hogy ez a mozgás kevésbé kontrollált, nem a megfelelő időben, helyen és módon mozog.
Figyelemzavar
A gyermek szétszórt, legtöbbször minden leköti, csak az nem, amivel éppen foglalkoznia kellene. Társulhat mellé diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia.
Impulzivitás
A gyermek előbb cselekszik, és csak utána gondolkodik. Nehezen tudja kontrollálni magát, az impulzusok vezérlik, emiatt gyakorlatilag ő is és környezete is folyamatos veszélyben van.
A diagnózis felállítása szigorúan felépített, szakmai egyetértésen alapuló diagnosztikai ismérvek alapján történik. Ha az alábbiak közül több állítás is tartósan jellemző gyermekére, forduljon szakemberhez, aki segít megtalálni a tünetek okát és segítséget tud nyújtani – ha szükséges – a gyermek és családja számára.
A hiperaktivitás jellemző tünetei:
- nem figyel a részletekre, gondatlan hibákat vét
- nehézsége van a figyelem megtartásában egy feladat-, vagy játékhelyzeten belül
- gyakran úgy tűnik, nem figyel, ha hozzá beszélnek
- nem követi az instrukciókat, gyakran elmarad a kötelességek teljesítése
- nehézsége van a feladatok vagy tevékenységek szervezésében
- elkerüli, nem szereti a tartós mentális erőfeszítést igénylő helyzeteket
- elveszít dolgokat, játékokat, felszereléseket stb.
- könnyen elvonják figyelmét külső ingerek
- a mindennapokban gyakran feledékeny
- gyakran babrál, kézzel-lábbal fészkelődik
- izeg-mozog, mint akit felhúztak
- elhagyja a helyét, amikor ülve maradást várnak el
- rohangál, ugrál olyankor, amikor az nem helyén való
- nehézsége van az önálló, nyugodt játéktevékenységgel, vagy az abban való részvétellel
- túl sokat beszél
- kimondja a választ, mielőtt a kérdést befejezték volna
- nehézsége van a várakozással
- gyakran félbeszakít másokat (beszélgetés, játék közben)