Ayres mozgásterápia

Az Ayres mozgásterápiával a gyermek speciális, játékos eszközök segítségével fejleszthető

A szenzoros integrációs terápia elméletének megalkotója az 1920-ban, Kaliforniában született Dr. Anna Jean Ayres Baker.

Az általa kidolgozott módszer a tanulási- és viselkedéses problémákkal küzdő gyermekekkel végzett évtizedes munkája gyümölcse. Érdeklődése fokozatosan fordult azon gyerekek felé, akik észlelési-, tanulási-, vagy magatartási problémáit nem lehetett egy konkrét okra visszavezetni. Ayres abból a feltételezésből indult ki, hogy a problémák gyökere ezen gyerekeknél az érzékszervi ingerek és a mozgásos válaszok tervezésének és megszervezésének nehezítettsége.

Terápiája komplex, pszichoterápiás beállítottságú, amely úgy segíti elő az egész személyiség fejlődését, hogy mellőzi egy-egy mozgásforma gyakoroltatását, helyette inkább változatos és új mozgásos élményeket adva segíti elő az idegrendszer fejlődését.

Az Ayres-terápiák mozgásra ösztönző, változatos eszközökkel felszerelt teremben zajlanak egyénileg vagy kis csoportos formában. A foglalkozások hatására a gyerekek egyre bátrabbá, kezdeményezőbbé válnak és egyre nehezebb mozgásformák kipróbálására is képessé válnak. Az új mozgásélmények szinte kikényszerítik az idegrendszer érését, a mozgás- és érzékelési rendszer fejlesztése így együtt, egy időben valósul meg.

 

A terápia ajánlott, ha a gyermek:

  • A születése előtt, alatt vagy utána történt komplikációk miatt idegrendszeri sérülés lehetősége merül fel
  • Mozgásfejlődés egyes lépései kimaradtak vagy jelentősen megkésve alakultak ki
  • Beszédfejlődési nehézségei vannak (nem beszél, dadog, hadar, későn kezdett beszélni)
  • Lemaradást mutat kortársaihoz képest (pl. szobatisztaság 3 éves korra nem alakul ki)
  • Domináns kéz még nem alakult ki stabilan, jobb és bal oldalt összekeveri
  • Figyelmét nehezen összpontosítja